Grafománia

Az írás valahogy mindig megtalált. Ez jelentette a kályhát, ahonnan elindultam...

Revolvermaps
Meteorológia

Hőtérkép

Üdvözöllek!

"Föltettem magamban, hogy bölcsességemben mindent megvizsgálok és kikutatok, ami az ég alatt történik... Láttam mindent, ami csak végbemegy a nap alatt, és kiderült: minden csak hiábavalóság és szélkergetés... Mindennek megvan az órája, és minden szándéknak a maga ideje az ég alatt: Van ideje a születésnek és a halálnak; ideje az ültetésnek és az ültetvény kiszedésének… Ekkor megértettem: nem tehet jobbat az ember, mint hogy örüljön és élvezze az életét".
/A Prédikátor könyve/

Feedek
Megosztás

Öreg néne őzikéje

Gyönyörű környezetben, a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található idősek otthonából kora ősszel eltűnt egy 84 éves asszony. Lett nagy riadalom, amikor észrevették, hogy Ilonka néninek nyoma veszett. A rendőrökön kívül a pécsi Misina Mentőszolgálatot, a kölkedi polgárőröket is bevonták a keresésbe.

Nem először ment világgá. Korábban a lányától is megszökött. Kezén lábasfogó kesztyűvel indult el, a buszmegállóban érték utol.

Pestiné annak idejében tejet, vajat, sajtot, tojást árult a pécsváradi piacon. A fején vitte a terűt, vagyis a kosarat. A család kevéske jövedelmét azzal egészítette ki, amit kofaként keresett. Ebből taníttatta a gyerekeit.

Ilonka néninek fogalma sem volt, hogyan került az otthonba. Ott minden  idegen volt, az arcok, a bútorok... Nem értette, miért nevezik otthonnak, amikor ő nem itt lakik. Ha pedig nem itt lakik, akkor ideje, hogy haza menjen Kékesdre. Otthonkája zsebébe becsúsztatott egy darabka kenyeret és kisurrant a kapun. Csöndes vasárnap délután volt, út közben senkivel sem találkozott. Már jó ideje bandukolt, a kukoricás mellett haladt el. Nem tudta, hol van, de azt igen, hogy eljött a lefekvés ideje. Morzsolt tengerivel megetette a képzeletbeli őzikét, kukoricaszárból ágyat vetett és reggel frissen, bár korgó gyomorral ébredt.

A Béda-Karapancsai Tájvédelmi Körzet hazánk egyik legnagyobb holtágas, lápos, mocsaras, erdős területe. Akinek itt nyoma vész, eltűnhet örökre.

Varju Vilmos motoros siklóernyős Olaszországból tért haza, amikor telefonon értesítették, hogy sürgősen segítenie kéne egy eltűnt idős asszony felkutatásában, aki az éjszakát a szabadban tölthette. Vilmos gondolkodás nélkül vállalta a feladatot. Egyórás repülés után, 70 méter magasból a kukoricás és az erdő között megpillantotta a néni hófehér haját. Körözött felette, alig akarta elhinni, hogy él. A mama a földön ült, felsőtestét előre-hátra himbálta, ahogy az esőemberek szokták.

Pesti Józsefné a hosszú menetelés alatt elvesztette a botját, a mamuszát, a szemüvegét, sőt a fogsorát is. A keresés olyan alapos volt, hogy nemcsak őt, de a holmijait is megtalálták.

Ördögi körben

Negyven év tájékán kezd mélyebben foglalkoztatni az élet értelme. Túl vagy már a gyerekkoron, az ifjúság után, az öregedés előtt állsz. Ebben a korban vagy a teljesítőképességed csúcsán. Mindig rohansz, soha nem érsz rá, ezernyi dolgod akad. Ha eddig nem lettél sikeres, nem gazdagodtál meg, kevés az esélyed rá. Tényleg a siker és gazdagság lenne a legfőbb a cél, amiért érdemes küzdeni, küszködni? A fenéket, te is tudod. De hát, ott vannak a gyerekek, meg akarod adni, ami jár nekik. És ott vannak a számlák, amiket ki kell fizetni.

Sokan menekülnek a hétköznapok sivárságától. Bárhová, csak el innen. Nagy a csábítás. A bódítószerek gyors megoldást kínálnak, de súlyos árat fizettetnek a rövid lebegésért. A drogok beletaszítanak a gödörbe, aminek az alját nem látod. Ugyanoda kerülsz, ami elől menekülsz.

Ha úgy érzed, benne vagy egy ördögi körben, akkor ideje, hogy találj néhány órát a csendes elvonulásra, elmélkedésre, amikor nem a napi gondok optikáján át látod az életedet. Legalább gondolatban szabadulj meg a monoton tennivalóid nyűgétől. Azt ne hidd, hogy ez időlopás, értelmetlen álmodozás. Sokkal tisztábban fogod látni a valóságot. Kapuk nyílnak meg előtted, holott korábban azt hitted, nincs tovább.

Nem kell feltalálnod a spanyolviaszt. Nagy bölcsek üzennek a múltból. Semmi mást nem kell tenned, csak olvasgatni, hogyan látták a világot és benne saját magukat.

Wass Albert szerint az embert örök nyughatatlanság hajtja:
"Az ember jár-kel a világban, mint valami nyugtalan vadállat, és valamit keres. De alighogy megtalálja, már hasznot akar belőle, és ezzel el is rontja a dolgokat. Mert a világ nem arra való, hogy hasznot hozzon valakinek...  És a haszon a leghaszontalanabb szó, amit az ember valaha is kitalált."

Márai Sándor is tudni vélte a választ:

"Te is azt hiszed, hogy az élet értelme nem más, csak a szenvedély, mely egy napon áthatja szívünket, lelkünket és testünket, s aztán örökké ég, a halálig? Akármi történik is közben? S ha ezt megéltük, talán nem is éltünk hiába? Ilyen mély, ilyen gonosz, ilyen nagyszerű, ilyen embertelen a szenvedély? S talán nem is szól személynek, csak a vágynak? Ez a kérdés. Vagy mégis személynek szól, örökké és mindig csak annak az egy és titokzatos személynek, aki lehet jó, lehet rossz, de cselekedetein és tulajdonságain nem múlik a szenvedély bensősége, mely hozzákötöz?"

Marcel Jouhandeau filozófiai mélységeket tár fel előttünk:

„Élni annyi, mint folytonosan születni. A halál az utolsó születés. A szemfedő utolsó pólyánk. Vágyainkon kívül önmagunkból semmi sem érdekel bennünket, de vágyainkat nem mi választjuk. Vágyaink választanak és határoznak meg bennünket, és azon a napon, amelyen e vágyaktól megszabadulva felébredünk, nem győzünk csodálkozni, hogy mit műveltek velünk. Szegény életünk végül mintha nem is érne többet egy anekdotánál. Nézd – szólok magamhoz –, mivé változom? Mintha valami metamorfózis átélése fenyegetne, de semmiképpen nem a lét megszűnése. Meghalni annyi, mint a megsemmisülés előtt még egy pillanatig élni. Az utolsó mozdulat. Ez utolsó lépésnek a megtétele előtt senkit sem ismerhetünk. Ha visszafordulva látnom kell a sok hazugságot, csalást, gonoszságot, durvaságot, akkor így szólok: íme, egy földrész, amely sohasem volt az enyém. Idegen földről távozom.”

Robert Firestone mondta ki a végszót:

"Az élet értelmét nem fogjuk megtalálni egy valaki más által megírt, kő alá rejtett levélkében. Csak akkor találjuk meg, ha önmagunkból kiindulva értelmet adunk neki."


 




Üss vagy fuss!

Az extrém sportokat azoknak találták ki, akik mérhetetlenül unatkoznak. Szegénykéimnek senki sem borzolja az idegeiket - se hárpia, se főnök, se vásott kölykök... Az ilyeneknek úgy szomjazzák a stresszt, mint más a nyugtatókat. A mai fiatalok arról akarnak meggyőzni, hogy a szabadidő eltöltése leginkább akkor hasznos, ha kockára teszik az életüket. Az ész megáll! A korosztályom úgy lett kódolva, hogy a veszélyt, amennyire lehet, meg kell előzni, el kell kerülni. Elképzelni is nonszensz, hogy a vészterhes időkben, pl. háború idején, a szőnyegbombázások alatt a fiatalok éles gránátokkal, netán airsofttal szórakoztak volna a légópincében. Mindenki arra vágyott, hogy megússza, túlélje, átvészelje…

Ezek a mai srácok szánt-szándékkal keresik a bajt. Sőt, egyre-másra új extrém sportokat találnak ki. Az a filozófiájuk: A KALAND VESZÉLYES, AZ UNALOM HALÁLOS! Ha ezt meg akarod érteni, akkor gondolj a következőre: éjszaka egyedül mész a sikátorban és sietős lépteket hallasz magad mögött. Az ismeretlen egyre közelebb kerül hozzád és egyre idegesebb leszel, mert nem tudod, mi a szándéka. Egyre nő benned a feszültség, hiszen bármelyik pillanatban eldőlhet, védekezned, vagy inkább menekülnöd kell a támadó elől. Ezt nevezik „üss vagy fuss” reakciónak. Bármelyiket teszed mindkettő stresszel és fizikai terheléssel jár, amelyhez az energiát a szervezetedben az adrenalin adja. Az adrenalinfüggők tehát keresik a veszélyt és minél meredekebb, kockázatosabb a vállalkozás, annál nagyobb az adrenalinlöket. Ilyenkor ugyanis endorfin is felszabadul, ami állítólag k…va jó érzés. Ahogy a drogoknál is, az agy „jutalmazó központja” élvezetekre és eufóriára törekszik, ez egy olyan lehetséges folyamat, amely felelős a függőségért.

Fura világ ez, ahol együtt léteznek a saját árnyékuktól is frászt kapó pánikbetegek és a veszélykeresők.

Fitofoto...?

Égési sérülésekkel került ötven ember kórházba, miután petrezselymet gyomláltak a földeken. A hír nem lepett meg, engem ugyanis régebben égetett meg már pasztinák, ribizli, kerti ruta levele is. A pasztinák, ha valaki nem ismerné, a fehérrépához hasonló gyökerű zöldségféle. Letörtem a külső leveleit, hogy a gyökere jobban fejlődjön. Nem tudtam, hogy napon ezt nem szabad, mert fitofotodermatitiszt okoz.  A nedve érintkezett a bőrömmel. Súlyos, hólyagos égés lett a következménye, a bőrgyógyászaton tetanuszt is kaptam.

Olvasom azt is, hogy hazánkban megjelent a kaukázusi medvetalp. A vele való érintkezés kiütésekkel jár, sőt vakságot, egyes vélemények szerint akár bőrrákot is okozhat. Szabolcsban már kaszálni is kellett a nehezen írtható gyomnövényt.

A vadon termő növények között is szép számmal akadnak olyanok, amelyek nedvével vigyázni kell. A sárga virágú vérehulló fecskefű bárhol felbukkanó gyom, a mákfélék családjába tartozik. Ha a szárát megtörik, narancssárga, pirosas nedv folyik ki belőle, ennek hatóanyaga (chelerythrin) szívméreg, ugyanakkor sósavas sóját a gyógyászat fájdalomcsillapítóként is hasznosítja. Használata különös óvatosságot követel, túladagolása halálhoz is vezethet, mivel erősen mérgező. Házilag főként a tyúkszemet, szemölcsöt írtanak vele.

Kifogni az aranyhalat

Régen a flörtölés úgy kezdődött, hogy a kisasszony elejtette a keszkenőjét, a lovag fölvette és bókok kíséretében átnyújtotta szíve hölgyének. Manapság, ha a férfi azt mondja a nőnek ismerkedés után, "majd hívlak" az épp az ellenkezőjét jelenti – olvasom Tari Annamária párkapcsolatokról szóló tanulmányában. Ahogy változik a világ, amelyben élünk, úgy változnak a párkeresési szokások, elvárások is. A pszichológus a negatív tendenciák okait is elemzi.

Az még hagyján, hogy szinte minden társkereső az "aranyhalat" szeretné kifogni. Nagyobb baj, hogy sokszor saját magukkal sincsenek tisztában. Tudni kéne, hogy az adott időszakban mi a legfontosabb életcél. Ha valaki teljes erőbedobással egzisztenciát épít, párkapcsolatra, fészeképítésre nem sok ideje marad. Ha mégis bevállalja, és nem veszi figyelembe partnere kívánságait, megjósolható a szakítás. Megfigyelhető továbbá, hogy a munka frontján az önérvényesítésért folytatott kemény küzdelmek megjelennek a párkapcsolatok szintjén is.

Jól jellemzi a helyzetet az "Egy ágyban az ellenséggel" c. film. Ebben a főszereplő menekül a férje elől, aki egyik pillanatban a kedves, megnyerő, míg a másikban gyűlölködő arcát mutatja. Tari szerint a párkeresők szeretni akarnának, kötődni valakihez, megnyugodni egy másik ember oldalán, jó érzéseket akarnak átélni. Ám eközben minden erőfeszítéssel gyengítik a kapcsolatot és roncsolják a másik fél önértékelését A nyitottság, az őszinteség, a bizalom helyett ki-ki azt gondolja: "nem fogom megmondani, hogy mit gondolok, mert aztán kihasználja; nem mutatom, hogy mit érzek, mert visszaél vele... gyanakvás, bizalmatlanság légköre mérgezi meg a kapcsolatok zömét.

A kivétel erősíti a szabályt: ha valakinek jól működik és boldog kapcsolata,  legyen tisztában azzal, kifogta az aranyhalat, de az rajta is múlt, nem csupán a szerencsén.

Nyaralás az Északi-sarkon

Az én időmben a telekre jártunk nyaralni. Akinek nem volt nyaralója, szerzett SZOT-beutalót a Balcsira. A menők az Adriai tengerparton sütették a hasukat. Soha senkinek eszébe nem jutott az Északi-sark. Változnak az idők. Ma már a legtöbben azt sem tudják, mi fán terem a nyaralás, legfeljebb egy hosszú hétvégén áztatják magukat a welness hotelben. A tehetősebb magyar turisták viszont, ha kedvük szottyan egy nukleáris jégtörő fedélzetén elutazhatnak a kánikulában messzi északra, például a Ferencz József-földre, a Zichy-szigetre...

Mi köze lehet az osztrák császárnak és egy magyar arisztokratának a sarkvidékhez? Ki hinné, hogy egyszer voltak a sógorokkal közösen saját szigetecskéink is a fókák, rozmárok és jegesmedvék földjén. A történelem  közbeszólt.

A Tegetthoff nevű 30 tonnás osztrák hajó Brémából 1872. jún. 13-án indult útnak, de a jég fogságába esett. A sarkkutatók közül jó néhányan az osztrák-magyar haditengerészet állományából kerültek ki. A legénységnek egyetlen magyar tagja volt, a hajóorvos, Kepes Gyula. Ugyanakkor jelentős összeggel támogatta az expedíciót gróf Zichy Ödön. A cél az lett volna, hogy a Novaja Zemlja megkerülésével a Jeges-tengeren át eljussanak a Bering-szoroshoz, felderítsék az Atlanti-óceánból a Csendes-óceánba vezető, ún. Északkeleti-átjárót. Két sarki telet töltöttek jégtorlaszok között és eközben felfedező útra indultak észak felé. Eljutottak a 82. szélességi fokig. Felfedeztek egy szigetvilágot, Ferenc József császárról keresztelték el. Az egyik kisebb szigetet Zichy-földnek nevezték el. Az Osztrák-Magyar Északi-sarki Expedíció három hónapos kalandos megpróbáltatások után ért véget.

A 18 940 km2 területű szigetcsoport ma is Ferenc József nevét viseli. Magyar nevek: Hungária-öböl, Budapest-fok, Deák-sziget, Zichy-föld, Vámbéry-szigetcsoport.

A Ferenc József-föld az Osztrák-Magyar Monarchia külbirtoka lett. Felbomlásakor az I. világháború utáni trianoni békeszerződés szövegéből egyszerűen kifelejtették. Végül a Szovjetunió jogutódja, Oroszország elbirtokolta.

Kipróbáltam a hipnózist

A hipnózisról a "Mario és a varázsló" ugrik be. Cipolla, a mágus felszólítja Mariót, hogy csókolja meg és ő a közönség legnagyobb derültségére meg is teszi, mert abban a  tudatállapotban szerelmét látja Cipollában. Emlékszem krimikre, ahol  a gyilkosságot a hipnotizőr parancsára követik el.

Hypnos görögül alvást jelent, kezdetben ugyanis az alvással hozták összefüggésbe. A hipnózisról általában keveset tudunk, a tévhitek miatt gyanakvással fogadjuk. Jobb esetben szemfényvesztésnek, misztikusnak tartják, esetleg az okkult tudományok körébe sorolják. Az biztos, nem mai „találmány”, az ókori Egyiptomból származó papiruszokban is vannak utalások pl. állathipnózisra. Azt azért megnézném, egy vérszomjas oroszlánt, hogyan lehet kezes báránnyá hipnotizálni. A primitív népek  törzsi szertartásokban, sámánisztikus, vudu rituálékban estek transzba. Manapság nem könnyű eligazodni az olyan kifejezések között, mint tudattalan, agykontroll, meditáció, relaxáció, transzállapot stb.

Hisszük, vagy sem, a hipnoterápia hatásosságát tudományosan is bebizonyították. A folyamat orvosi műszerekkel is nyomon követhető. Jelentős javulást lehet elérni a depresszió, a függőségek, az alvás-  és a beszédzavarok terén. Segíthet enyhíteni a stresszt, és javítani az önértékelést. A krónikus fájdalmak csillapítására is alkalmas.

A folyamat alapszintű megértéséhez nem kell orvosi diploma. A hipnózis egy módosult tudatállapot, fontos eleme a szuggesztió. Felnőttként mindannyian voltunk már módosult tudatállapotban, ha álltunk alkohol, nikotin, koffein, vagy altató- és nyugtatószerek hatása alatt. Azt is tudjuk, a pszichoaktív szerek a központi idegrendszeren keresztül a pszichére hatnak és befolyásolják a tudatot, használatuk hangulat- és tudatállapot-változással jár, hosszabb távon akár személyiségbeli torzulásokat is okozhat. A hipnózisnak ilyen „mellékhatásai” nincsenek, de azért vannak kockázati tényezői. Az ELTE professzora, Bányai Éva egyik nyilatkozatában kifejtette: nem állítható, hogy az alany hipnózisban semmi olyasmit nem hajt végre, amit éberen ne tenne. Rá lehet venni valakit nagyon mély hipnózisban, hogy kiugorjon a 6. emelet ablakából, de ehhez a terapeutának bűnözőnek, vagy sarlatánnak kéne lennie. Sajnos itthon nincs hipnózistörvény. A szakképzetlen hipnotizőr által végzett tömeghipnózis veszélyeket rejt, hiszen a tömegben lehetnek olyanok, akiknél nem szabad hipnózist alkalmazni. Van, aki nem tud kijönni a hipnózisból, hallucinál utána. Ez nem játék, komoly pszichológiai változások mennek végre a szervezetben – mondta a szakértő.

Olvastam valahol a transzállapot kezdeti szintje véletlenül is elérhető. Ezeket bárki átélhette már anélkül, hogy észrevette volna. Elég hozzá például, egy folyamatos monoton munka, például a krumpli hámozás. Azt érezzük, hogy az egyik pillanatban még a közepén járunk, a másikban már kész is van, és nem emlékszünk tisztán hogy mi is történt a kettő között. Az újkrumpli szezon kezdetén ez elegendő motiváció, hogy kipróbáljam az önhipnózist, vagy legalább megpróbáljak transzba esni egy kicsit. Jó jönne nekem, ha bizonyos dolgokat úgy végeznék el, hogy közben nem unom halálra magamat.

Először is kerestem egy kényelmes heverőt, bekapcsoltam a meditációs zenét. Hanyatt dobtam magam és tökéltesen ellazultam. Könnyen ment. Kiürítettem az agyamat és nem gondoltam semmire. A plafonon volt egy légypiszok, arra szögeztem a tekintetem. Egyenletesen lélegeztem és lassan számoltam száztól visszafelé, csak erre koncentráltam és a halk zenére. Mellesleg a neten kínálnak álmatlanság, hízás elleni, vércukorcsökkentést segítő, sőt memóriajavító felvételeket, darabja 8000 Ft. Nem töltöttem le, mert engem nem érdekel, hogy "Silent inductions" technikával készült, az aláfestő, háttérzene pedig folyamatos "delta" frekvenciát biztosít. Egy szóval sem említették, mi van a krumplival. Talán túl snassz nekik. Kb. negyed óráig úgy éreztem, mintha kirándulni mentem volna a testemen kívülre. Végül is nem tudom, hogy sikerült-e a szeánsz, de kifejezetten frissnek éreztem utána magam.

Az ezoteria terjedésében egyesek azt látják, hogy a 21. század a sötét irracionalizmusba hanyatlik. Mindent elárasztanak az áltudományos művek. Távgyógyászat, lélekvándorlás, asztrológia, horoszkópok, számmisztika, spiritizmus, Tarot-kártya, transzcendentális meditáció – az emberek mindenre nyitottak és fogékonyak, vakon hisznek a nyerészkedőknek, ha azok gazdagságot, boldogságot, egészséget ígérnek.

Senki ne tévesszen meg, a hipnózis nem áltudomány és már nem misztifikált rejtély. Kezdi elfoglalni méltó helyét a többi önmegismerésre irányuló technika között.

Felajánlod a szerveidet?

A transzplantációk korában már nem az élve eltemettetéstől félünk, hanem potenciális donorként az élveboncolástól. A „mi van, ha…” ott motoszkál a fejünkben és ezzel sok szervre váró embert fosztunk meg az utolsó reménysugártól.

Ismeretes, hogy hazánkban halálunk után csak akkor használhatják fel a szerveinket, ha életünkben nem tiltakoztunk ellene. (A kép forrása: Transzplantációs Alapítvány a Megújított Életekért) Kell-e tartanunk attól, hogy valamilyen oknál fogva, pl. nem kellő alapossággal elvégzett vizsgálat, orvosi hiba... után kikapják a szerveinket, ahelyett, hogy visszahoznának az életbe?

Évezredeken keresztül a szívdobogás és a lélegzet megszűnése volt a halál kritériuma. Az 1760-as években egy francia patológus megfigyelte, hogy egy guillotine-nal kivégzett elítélnek a halála után egy órával még vert a szíve. Felfigyeltek néhány szerencsés kimenetelű balesetre is. Halottnak hitt fuldoklókat húztak ki a vízből, akik ütögetésre (mesterséges lélegeztetés) újra lélegezni kezdtek. Pánikhullámot indított el a felismerés, hogy sem a légzés, sem a szívműködés megszűnése nem jelzi teljes bizonysággal a halál beálltát. 1740-1850 között az emberek hisztérikusan féltek attól, hogy élve kerülnek sírba. Némely koporsóba jelzőszerkezeteket építettek, ha a „halott” magához tér, jelezhessen. A 19. század második felében hoztak olyan előírásokat, hogy a halál és a temetés között legalább 24 órának el kell telnie, amikor a bomlás jelei már felismerhetők.

A halál megállapítása körüli vita jó száz évvel később, az első szívtranszplantáció során újra fellángolt. A dobogó szívű holttest a régi meghatározás szerint nem is volt halott, amikor kivették a szívét. 1968 után fogalmazódott meg a tökéletes halál definíciója, amely egyenlő az agyhalállal. Ha gépi lélegeztetés és támogatott keringés mellett elsődlegesen az agyműködés megszűnik, izolált agyhalálról beszélünk. Ilyen körülmények között a különböző szervek rövidebb-hosszabb ideig megőrzik életképességüket, és más szervezetbe átültethetők.

Az agyhalál végleges és visszafordíthatatlan. Ennek megállapítása hazánkban szigorúan szabályozott módon történik. Az agyhalált orvosi bizottság állapítja meg, amelynek  szakorvosai mind függetlenek a transzplantációt végzőktől.

A szervátültetés korunk sikertörténete, ugyanakkor, amíg az erre váró betegből jóval több van, mint beültetésre alkalmas szervből, addig az illegálisan jelen levő szervkereskedelem is létezni fog világszerte.

A szervátültetéssel összefüggő félelmeinken talán akkor kerekedhetünk felül, ha „adok és kapok” alapon állunk a kérdéshez. Vagyis akkor számíthatunk esetleges szervátültetésre, ha a hajlandóság megvan bennünk, hogy a sajátunkat felajánljuk halálunk után. Mindkettő benne van az életpakliban.

Utolsó szívdobbanás

Tünde egy tragikus sorsú erdélyi családból származott. Sokáig úgy érezte, el van átkozva. A szüleit korán elveszítette, a testvére pedig lezuhant a padlásról és szörnyethalt. A sok rossz után ismerkedett meg Sándorral, egymásba szerettek és nem sokkal később összeházasodtak. Két gyermekük született, akiket szeretettel neveltek. A 10. házassági évfordulójukra Sándor arany ékszerekkel ajándékozta meg imádott feleségét és három országot érintő, második nászútra vitte el.

Az életük harmonikus volt egészen addig, amíg ki nem derült, hogy a fiatalasszony egy ún. Angyalkás szekta híve. Legalábbis ezt pusmogták a faluban. Egyre gyakrabban fordult elő, hogy Tünde a férje tudta nélkül, nagyobb összegeket vett ki a családi kasszából, ezzel támogatta a közösséget.

Azon a tragikus estén a házaspár azon szólalkozott össze, hogy megint hiányzik a pénzből. Szó szót követett, a mezőőr veszekedés közben mellbe ütötte 31 éves feleségét, aki a helyszínen összeesett és meghalt.

A kétgyermekes családapa ezek után magához vette duplacsöves sörétes vadászpuskáját és a közeli erdőbe menekült. Felhívta telefonon a nagynénjét, aki könyörgött neki, hogy jöjjön haza, vállalja tettét. Sándor elmondta, hogy nem bántotta az asszonyt, idegességében azonban meglökte. Nem azért bujkál az erdőben, mert nem akarja vállalni a tettét. Semmi olyan tett csinált, amibe az asszony belehalhatott. Később a boncolás is őt igazolta: megállt Tünde szíve. Sándor csak annyit mondott a nagynénjének, hogy nem tud a felesége nélkül élni. Főbe lőtte magát, másnap reggel találták meg a holttestét.

A faluban nagy megdöbbenéssel fogadták a fiatal pár tragikus halálát. Egyesek azt pletykálták, hogy korábban öngyilkos lett egy 3 gyerekes családapa, akit szintén a szekta hálózott be. Özvegye azonban ezt cáfolta. A nő szerint a férje idegbeteg volt, gyógyszereket is szedett.Önkívületi állapotban hígítóval leöntötte a ruháját, majd felgyújtotta magát.

A rendőrség halált okozó testi sértés miatt indított eljárást a mezőőr ellen, amelyet azonban az elkövető halála miatt lezártak. Szekta kérdését nem vizsgálták, miután ezzel kapcsolatos feljelentés nem érkezett a rendőrségre.

A sors fonala

A görög mitológiában Klotho (jelentése: "fonó") és két nővére (Atroposz és Lakheszisz) fonja a sors fonalát. Ők a Moirák. Nem szólhatnak bele a sors folyásába, csak gondozzák annak fonalát, ám kérlelhetetlenül elvágják, ha eljön az ideje.

A tudósok Klothóról nevezték el azt a gént, amely jelzést adhat arról, hogy hordozója milyen hosszú életre számíthat. Azok, akik két ilyen mutáns gént hordoznak, 65 évnél rövidebb életre számíthatnak. Az újszülöttek mintegy 3 százaléka ezzel jön világra. A mutáns génpár életrövidítő folyamatokat szabályoz, ezekről ma még nagyon keveset tudnak. (Fotó: Wikipedia)

Az állatoknál és a növényeknél is vannak fajok, amelyek hosszabb, vagy rövidebb ideig életképesek. A teknősbéka, az elefánt 150-200 évig, a tigris 20, a kutya 10-12 évig is elél. A madarak közül a papagájok 150, a baglyok, solymok, hattyúk 100, a liba elérheti a 60-80 esztendőt. A halak közül a ponty is eluszogat 50 évig, ha horogra nem akad. A Tiszavirág nevű rovar viszont mindössze néhány órán át repdes. Innen a hasonlat, hogy „kérészéletű”. A növényeknél a tiszafa 3000, a tölgy 1500 évig is elél.

Léteznek nem öregedő állatok, jobbára alacsonyabb rendű fajoknál, ilyen a homár, a tokhal, a cápák. A biológusok régóta keresik a törvényszerű összefüggéseket a legközelebbi rokonfajoknál az élettartam eltérését illetően. Például a szamár jóval tovább él, mint a zebra.

A polip a halhatatlanság közelében jár. Bármely elöregedett sejtjét ki tudja cserélni őssejtjeire. A rügyképzés a hidra ivartalan szaporodásának formája, ezáltal saját magát klónozza. A rügyekből az eredeti állathoz hasonló egyed jön létre. A hidra részben, a csalánozók általában olyan állatok, melyekben tumorokat és rákos elfajulásokat még nem találtak.

A Teremtés könyve szerint Noé 950 évig élt, Ábrahám 175-ig, Izsák 180-ig, Jákób pedig 140-ig. József 110 éves kort ért meg, Áron 123-at és Mózes 120-at. Ez azonban csalóka, mert vélhetően a holdnaptár szerint számolták a korukat.

Visszatérve az emberekre, ha összehoz bennünket a sors egy matuzsálemi korú emberrel, ne mulasszuk el megkérdezni: mi a titka? 2014-ben hét 111 éves nyugdíjas élt hazánkban, valamennyien nők. Közöttük tehát már egy sem volt, aki a 19. században született. Fotó: Virality.hu

Bizonyított tény, hogy az alultápláltság későbbre tolja a betegségeket és meghosszabbítja az életet, ennek ellenére nem sokan vannak az emberek között, akik a hosszú élet elérése érdekében vállalkoznának a csökkentett kalóriatartalmú étrendre való áttérésre.

Powered by Blogger.hu